Nem tudom, említettem-e már, hogy mekkora geci ez az Obi-Wan? A köcsögje addig nyalt a Tanácsnak, mígnem őt bízták meg a Pitbull elcsípésével. Azt hittem, felrobbanok! Én nyírtam ki Dookut, ő meg közben balkáni zenére táncikált Grivivel!!! Bánatomban beletemetkeztem az Exar Kun-os könyvbe. Hipercool!

2, 4. nap
Palp vigaszul engem nevezett ki testőrének. Adott egy szép almát is, hogy vigyem haza Padménak. Haa is vittem, de nem kívánta, úgyhogy benyomtam én… Fura, miket akar enni mostanában.
- Marhasültet akarok vaníliaöntettel, és aksisav-vérbor koktélt!
Megrázkódtam a puszta gondolatra. Még hogy vérbor?! Anyám! Ez trekker lett!
Mihelyt megette, kirohant, és kidobta a rókabőrt.
Elgondolkodtam:
- Mi van veled, drága, egyetlen cuncimókuskám?
- Ó, Ani… - pirult – gyerekünk lesz…
- APA LETTEM! – bődültem el, megragadtam, és marosszéki frisscsárdást jártam vele körbe a teremben. – Na és fiú lesz vagy lány?
- Biztos fiú! Érzem!
- Mi legyen a neve?
- Nyaljunk be George bácsinak! – javasolta. – Legyen Lucas!
- Á, az túl komoly… legyen inkább… LUKE.

3. nap
Hírnök jöve sietve, és mondá:
- Halld, Coruscant dicső népe! Obi-Wan Kenobi legyőzte a Szfinxet… öö pardon… a Pitbullt. Bocsika, nem voltam jó biológiából… Na szóval. A nemes Obi valamely barlangban csapott össze Grivvel. A hitvány, gaz söpredék NÉGY fénykarddal rontott rá egyszerre, azonban Obi bebizonyította, hogy a kevesebb több! Egyszóval, rántotta ki nyomban a jóhegyü kardot, görbén fölfele nézett, mivel Grivi magasabb volt nála, majd felaprítá a gaz ellent.
Egyszóval, a fecsegés lényege: szemét mesterem nyert… francba…

3, 6. Nap
Épp Palpi ovális irodájában döglöttünk, Elvist bőgettünk és szívtunk, midőn kopogtak.
- Bújj be! – kiabált ki Palp.
Mace Windu lépett be.
/Szeretném ITT felhívni a figyelmet, hogy nem igaz az az aljas rágalom, miszerint én öltem meg Windut. Úgy történt a dolog, ahogy lentebb leírom:/
- Ha nem zavarom, főkanc. úr…
- Áá dehogy zavar… mondja csak, Windu mester.
- Obi-Wan érdekes üzenetet küldött nekem. Csak annyi állt benne, hogy ön nem az, akinek mutatja magát. Hogy valami… rosszember.
- Én?! És elhiszi? Na de kedves Windu mester, mióta is ismer engem?
- Épp azért hiszem el, mert ismerem. Úgyhogy most kénytelen leszek likvidálni önt, az Erő, a Jedi-rend, a Köztársaság, valamint magánsérelmeim miatt… tehát: Ezékiel 25,17. Az igaz ember járta ösvényt mindenfelől…
Palpi intésére nekiugrottam a fénykardommal. Gyorsan kapcsolt (be) és vívtunk.
Nem ment. Túl Erős hozzám. Ekkor Palp besegített:
- Hagyd csak, ifjú tanítványom, ő még túl nagy falat ahhoz, hogy egybe lenyeld, Majd én előkészítem.
Bzzzzzzzzzzzzzzz!!! Erő-villámok csaptak le sisteregve Windura. Ha lett volna haja, biztosan égnek áll.
De nem volt nekije.
Görcsökben fetrengett, és közben világosság gyúlt az agyában, hogy kivel is kezdett…
- Te vagy a Sith Mester! – hörögte. – Te vagy… Darth Sidious!
- Bingó – vigyorgott Palp, majd beszüntette a villámozást.
Windu tovább játszotta a hattyú halálát, mint fellökött középcsatár, ha tizenegyest akar elérni, de aztán nyögve feltápászkodott, és a fénykardjáért nyúlt.
Ekkor újra kopogtak, és az illető, választ se várva, szelesen berontott… halkan felvinnyogtam…
Windu megperdült, s ekkor szörnyű dolog történt:
Kellő rákészülés nélkül, felzaklatott lelkiállapotban, váratlanul meglátta Jar-Jar Binkst!
- NEEEEEEEEEEEEE!!!! – tört fel belőle egy halálra sebzett torreádor sikolya, majd mielőtt Palpi vagy én közbeléphettünk volna, bekapcsolta a fénykardját, és beledőlt.
Végezetül még ezt hörögte:
- Jango… torolva vagy… s azon karddal, mely tégedet megölt. (copyright by W. Shakespeare, csak az eredetiben Jango helyett Caesar van.)
Döbbenten néztük ezt a tragédiát. Palpi nekiállt keserves könnyeit ontani, én meg odarohantam a haldokló Mace-hez:
- Nee mester, ne csináld eezt!!! MIÉRT??? – óbégattam, ahogy rendes filmekben szokás.
Erre a következőképpen reagált:
- Bluggy bluggy… khm… arrrgghh.
Ezzel kiszenvedett.
És az az idióta kétéltű, akinek fogalma sem volt, mit művelt, továbbra is ott állt az ajtóban, és bambán vigyorgott!
Na EKKOR sokalltam be.
Jar-Jar ezt abból vette észre, hogy hirtelen légszomja támadt.
- Nehemm kapokkh lehevegőt!
- Neem kell most levegő! – sziszegtem, és még jobban szorítottam az Erővel.
- Nem kéne talán csinálni valamit? – kapcsolódott be Palp is, úgy is mint a Macskafogó lelkes híve.
- Csinálok is, nem látod, egy SZÉP, DÖGLÖTT GUNGANT csinálok! Ez volt az utolsó tévedésed, Binks!
*reccs-ropp-hosszú nyelv kilóg-falhozvágás*

4. nap

Éjszaka végigolvastam az Exaros könyvet. A végén már sírtam. Szegény Exar! Nem szégyellte magát az a sok Jedi, ennyien egy ellen?
Hanem ha azt a hitvány Ulic-Qel Dromát a kezembe kaparinthattam volna, garantáltan megetetem vele a vérdíjat, amit a Jediktől kapott! Fentebbi stílusban maradva:
- EDD MEG
- Öö… igenis (ham ham)
- Ne a fénykardot, te kis disznó! Ezt a mocskot!
Rohadt szemét Júdás. Hú, de utálom! Egy sith, aki a mestere ellen fordul, hát az egy utolsó, hitvány gazember…

4, 4. nap
Palp bejelentette a Szenátusban, hogy Windu merényleni akarta őt, és kimondatta a fatvát (iszl. vallási átok – a szerk.) a jedikre. Közfelkiáltással biztosították hűségükről, és kikiáltották Császárnak.
- Áve Cézár! – bömbölték kórusban.
- Mától – szólt – nincs olyan, hogy Köztársaság. A államforma mostantól BIRODALOM.

4, 8. Nap
Este Palpi irodájában ültünk, és a kivetítőkön néztük, hogyan mészárolják le a klónok a jediket. Vicces volt… Az az állat Obi már megint megúszta! De egyszer úgyis kinyírom.
- Most, ifjú tanítványom… - mondta mézesmázas hangon a Császár – menj, és intézd el az Oktatóban a jediket.
Mentem. Egy rakás rohamoszti élén. Szitává lőttük az összes ott tartózkodó Jedi-mestert, valamint a személyzetet… a portást… az archívumos nőt, a kötőtűkkel a hajában… a takarító néniket…
A padawanok a sarokban vacogtak egy kupacban.
- Hát ezekkel itt mi legyen, Anakin? – kérdezte az egyik Jango-másolat.
Sátáni vigyor ömlött el a képemen.
- MOST MÁR HALLOTTÁK A NEVEM.
/ami ezután jött, azt a cenzorok kivágták. L. a Volt egyszer egy Vadnyugat idevágó jelenetét./
Visszacaplattam Palphoz:
- Na, ezzel megvagyok, Mester.
- Jóóól van – vihorászott. – Ideje, hogy sith nevet válassz magadnak. Az Anakin olyan snassz. Ja, a Sidious, Maul, Tyranus kipipálva, de azon kívül… amit akarsz.
Odaadott egy Sith utónévkönyvet. Elkezdtem lapozgatni.
Darth Csau, romaniai főkancellár… Darth Dimitrov bulghariai, dettó… Darth Franco? Hispán tábornok, ultra. Csak nem Fradi-drukker?
Hm. Vader? Jelentése hollandusul: atya. Méghozzá setét. Ez jó! Tényleg, meg kéne látogatni az asszonyt a Naboo-n, mindjárt szülni fog.
- Asszem a Vader név jó lesz.
- Bölcsen választottál, ifjú tanítványom! – szólt. – Térdelj le! Ezennel… inkább latinul mondom… Ego te baptisto, in nomine diaboli! Állj fel, DARTH VADER.
Felálltam.
- Elmehetnék pár nap szabira? Szül a nejem.
- Ó, persze, a csinos kis Amidala… menj csak. De majd utána ugorj el a Mustafarra, van még ott egy-két szepi viperafészek…
- Meglesz, mesterem!

5. nap
Überhipermegagiga-sebességgel landoltam a Naboo-n. Mindenekelőtt karomba kaptam drága hitvesem, aki már alaposan gömbölyödött.
- Jar-Jar nem jött haza veled? – érdeklődött gyanútlanul.
- Izé… szomorú hírem van, drágám… szeretett gungan barátunk elhunyt.
Erre sírt egy sort. Még ezt az idióta Jar-Jart is képes megsiratni! Windut inkább meg se említettem.
- Hogy van a pici?
- Rúg, mint egy ló. Vagy mint két ló.
- Tudd meg Padmé, hogy a jedik mostantól ellenségeink. Én már Sith vagyok. Nevem Darth Vader.
- Meg vagy húzatva, Ani?
Enyhén berágtam.
- Ah, balga nő, te ezt nem értheted! Megyek, elintézek néhány szepit a Mustafaron, aztán levadászom a maradék Jediket! Obi-Want pedig parázson megsütöm, és megesszük Palpival.
- Ani! Képes lennél itt hagyni, most midőn mindjárt lebabázok?!
- Eressz Padmé, ne állj utamba! Ez mostan fontos!
- Ah maradj, maradj, nem hagyhaaatsz el hűtlenül engem!
- Elég, Padmé, ne haragíts már, kezdem elunni e hiú féltést!
Miután befejeztük a duettet, elindultam a Mustafarra.

6. nap
Fúúú de barátságtalan hely! Láva, szmog, szepi üzemek, folytonos sötétség. Brrr.
Palp is beígérte, hogy jön. A szepiket nem volt kunszt kinyírni. Még a fénykardomat se vettem elő, csak lazán megfojtottam őket az Erővel. Hú, de élvezem ezt!
Épp egy viszonylag szilárdabb talajon ácsorogtam, hajam lobogott a szélben, midőn egy teherhajó landolt. Kikászálódott Padmé, C-3PO (wow! Bearanyozódott!), R2-D2 és OBI-WAN!
- Ani, édes, egyetlen tanítványom! Ez az utolsó kísérletem, hogy megtérítselek…
- Nem térek meg, nem adakozom, nem veszek semmit! – daráltam rutinosan. – Hogy jöttél rá, hogy itt vagyok?
Padméra néztem, és megértettem… Ó, micsoda szörnyű csalódás volt! ELÁRULT!
- Hitvány céda! Mivel érdemeltem ezt?
- Ani, ilyet mondasz a te Padmédnak?
- Imádkoztál, Padmé? – kérdeztem.
- Persze… Miért?
- Azért mert most MEGHALSZ!
- Ani, ne ölj meg!
- Hűtlen lettél hozzám!
- Nem igaz, én soha arrrggh… - belefojtottam a szót.
Erre Obi kezében felizzott a Kékfény. Elengedtem a nőt, és az enyémben is.
- Álljatok meg! – nyöszörögte Padmé. – Ani… hihetetlen, miket műveltél!
- Félre innen, te ribanc! – hörögtem vérben forgó szemekkel. – Vívni akarunk!
- Úgy van! – erősítette meg Obi-Wan.
- Neeem csak a testemen keresztül!
Gyengéden félretoltam az Erővel. Cirka húsz méterrel odébb landolt.
- Jaj, tervezőm! – siránkozott C-3PO.
- Pitty pitty – hagyta rá Artu.
Obi meg én egymásnak estünk. Padmé helyben maradt, és szipogott.
- Rohadt szemét áruló! – bömbölte Obi-Wan.
- Selejtes pedagógus!
- Kiállhatatlan taknyos!
- Részeges vén hülye!
- Rabszolgaivadék!
- Hitvány Jedi! A császárom ellensége vagy, aki egyben mesterem is. Én mostan már Darth Vader vagyok, és így szólíts, vagy összeakad a bajszunk!
- Szerintem az már összeakadt… de hát a Császár, hogy lehet a mestered is?!
- Ah, ostoba Jedi! Hát nem tudod, hogy Palpi=Sidious?
- Akkor hát Dooku mégse hazudott!
/közben intenzíven vagdalkoztunk
- Hiába, lásd be Obi-Wan, hogy ráb*sztál.
- Na csak várj!
/közben ingatag hidakon ugrándoztunk
- Te, vigyázz! Még LEPOTYOGSZ!
- Ne aggódj, tudok vigyázni!
- És hol van most Sidious?
- Asszem az öreg zöld nyúllal harcolász.
/néhány percig némán vívtunk, és lihegve pattogtunk hídról hídra, a fortyogó láva fölött…
- Megölted Mace-t!!!
- Nem is igaz! Ez egy aljas rágalom! Megsúgom neked: Jar-Jar keze volt a dologban.
- Szegény Windu… - borzongott meg Obi-Wan. Pedig a helyiségben elég meleg volt. Ez, úgy tűnt, megrázta. Egy pillanatra még a vagdalkozást is abbahagytuk.
Ekkor egy váratlan, alattomos tökönrúgástól elvesztettem az egyensúlyomat…
*zsupsz áááááá placcs ÁÁÁÁÁÁ*
- Hé, ez forró, mi vagyok én ba’zzeg, Dózsa Gy…
/sistergés, bazinagy meleg, filmszakadás
…
…
…
…
- Mi ez? – riadtam fel teljes, full extrás páncélomban. Anyám! Csak nem változtam át óriási bogárrá, mint az a pasas annál a Kafka nevűnél? – MI A F*SZ TÖRTÉNT VELEM?
Palpi mellettem állt.
- Kelj fel!
- Jó vicc, mozdulni se bírok! Mi ez a sok kib*szott ócskavas rajtam?
- Ja fiam… szenvedtél némi károsodást… hanem télleg kelj má fel! Mire való az Erő, Vader nagyúr? GYERÜNK!
Feltápászkodtam.
- Mi van Padméval?
- Meghalt. MEGÖLTED.
- Ééén? – kérdeztem felháborodva. – Ah, Padmé! Nincs a teremtésben vesztes, csak én!!!
Kétségbeesésemben Erő-viharral módszeresen nekiálltam leamortizálni a termet.
- Hé! – Palp Erő-pajzsot húzott maga köré. – Berendezés marad!
Mikor egy kicsit megnyugodtam, megkérdeztem:
- Amúgy hol vagyunk?
- Egy csillagromboló fedélzetén. De nézd meg, tetszik-e a páncélod.
Kényeskedve forgolódtam a tükör előtt.
- Megjárja. De kéne egy földet söprő, fekete köpeny is, nem?
Szó nélkül átnyújtott egyet, sőt, segített felvenni és eligazgatni.
- Ahh igen… MOST tökéletes.
Kivezetett a parancsnoki hídra, ahol egy sovány, seprűfejű, náci egyenruhás fazon állt.
- Ő Tarkin – mutatta be Palpi.
- Örvendek – szólt a pasas. – Mit szól a mi kis fegyverünkhöz? – kimutatott egy épülő labdára az űrben.
- Hát EZ MEG MI A FENE?!
- Ez egy Halálcsillag. Most húsz évig fog épülni egyfolytában, csupán azért, hogy a maga kelekótya porontyai szétlőhessék! Hiába, Lucas meg a logika… - sóhajtott.
- Cool – véltem.
Ekkor feltűnt valami. Mi lett a szép, érces tenorhangommal? ÉS MIÉRT SZUSZOGOK ÍGY???
Palpi kitalálta, mire gondolok:
- Ja fiam, mint mondtam, szenvedtél némi károsodást. Kezdődő asztma, TBC, és teljes körű pollenallergia… Csak ez a páncél tart életben. Ha leveszed a csákót, kész vagy.
SZIVÁS…
Na megállj Obi-Wan!
MÉG SZÁMOLUNK!!!